Augusztus 25, kedd

Olyan jó illata van ennek az új, üres füzetnek, vagy könyvecskének, nem is tudom, hogy mondjam. Ma elrángattam Lena-t, a legjobb barátnőmet venni pár új cuccot a következő tanévre, amikor megláttam ezt a szépséget. Mindig is gondolkoztam azon, hogy jó lenne esetleg elkezdeni egy naplót, hogy később visszanézzem vagy ilyesmi. Lena is vezet, anyu is írkált tinikorában... Mikor Lena észrevette, hogy nagyon nézegetek egy darabot (nevezetesen téged, kedves naplóm), rögtön boldogan kezdte ecsetelni a naplóírással járó örömöket. Először tiltakoztam, de végül fáradtan beledobtam a kosárba olyan miért is ne alapon. 

Úgyhogy most itt ülök a szobámban. Nem is tudom hogy kezdjem, vagy mit írjak. Nem sok mindent csináltam ma. Ja. Igen. Valahogy így kéne?

Most komolyan egy könyvtől kérdezgetek?

Na szóval, szerintem így az első oldalon bemutatkoznék, leírnám magam. Miről beszélek? Nem lehetek ilyen határozatlan, ez csak egy könyv! Most le fogom írni magam, akár tetszik, akár nem! 

A nevem Cassidie Rogers [Kesszidi Rodzsersz], de mindenki csak Cassy-nek [Kesszi] hív. 16 éves vagyok, New Yorkban élek, amiről bátran állítom, hogy az egyik legrosszabb város a világon. Nincs az a csillogás, mint a filmekben. El nem múló dudák zaja, elhagyatott sikátorok, kéregető csövesek... Csak az tud itt gondok nélkül megélni, aki jó pénzes. Manhattan egy egyágyas albérleti lakás minimum 3500 dollár, amit akárhogyan nézünk, rohadt drága. Persze nem ez az egyetlen gond: az utcák veszélyesek, főleg éjszaka, büdös van, és egyéb dolgok, nem fogom tovább sorolni. Mi egész jó környéken lakunk szerencsére. 
Kinézetem... Hát, átlagos. Barna haj, átlagos alkat... De inkább beragasztok ide egy képet.

A tulajdonságaim..? Nos, azt majd megismeritek később! ;) 

Szóval ez lennék én. Mára csak ennyi lenne, mert az est hátralévő részében nem tervezek semmi durvát... Most lezárom ezt a kis szépséget, és elrakom a fiókom mélyére. 

xoxo Cassy